Szentivánlaborfalva hiába van közel a városhoz, mégis elszigetelt település. Az ugyancsak Uzonhoz tartozó Sepsimagyarós még elszigeteltebb, akár Lisznyó, Sepsibükszád, Újkász és így tovább. A frissen alakult Falufejlesztő Társaság hívására Sepsiszentgyörgyön összegyűltek értelmiségiek, hogy a bomló, elárvult falvak helyzetéről tanácskozzanak. Van egy siketes próbálkozás a megyében, a LAM Alapítvány. A szervezés szakaszában van a Székely Falusi Alapítvány és Csernátonban is történtek erőfeszítések. /Flóra Gábor: Törpefalvak magánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
2001. szeptember 21.
Sepsimagyaróson szept. 23-án falutalálkozó keretében emlékeznek Kóréh Ferencre (1909-1997), a falu jeles szülöttjére, megtartják felújított művelődési otthon névadó ünnepségét. Kóréh Ferenc Bukarestben lett jogász, a Keleti Újság szerkesztője, a Magyar Távirati Iroda (MTI) bukaresti tudósítója, egyszersmind újságíró és író is. A bécsi döntés után indította többedmagával Sepsiszentgyörgyön a Székely Nép című napilapot, melynek felelős szerkesztője lett. Lapot szerkesztett Budapesten is, majd Bécsbe menekült, és a Szabad Európa Rádió munkatársaként 1950-ben került Amerikába. Több mint harminc éven át az egyik legismertebb és legmarkánsabb személyisége volt a magyar nyelvű adásnak. 1953-ban szólalt meg először a Magyar Amerika Hangja című közkedvelt rádióműsor, melyet 45 éven át sugároztak. Kóréh Ferenc vezetője volt az Amerikai Erdélyi Szövetségnek, jelentős szerepet vállalt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség munkájában, újságjainak szerkesztésében. Úgyszólván a világ minden emigrációs lapjában jelentek meg írásai. Erdélyről, az erdélyi magyarságról soha nem feledkezett meg. Az englewoodi teetőben nyugszanak hamvai, halálakor földijei, Havadtőy Sándor református és Csorba Domonkos római katolikus lelkészek búcsúztatták. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarós emlékezik. Ki volt Kóréh Ferenc? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2003. március 13.
Zökkenőmentes a tanítás Uzonban és a hozzá tartozó falvakban (Bikfalva, Lisznyó, Szentivánlaborfalva, Sepsimagyarós, Uzonfüzes), de nem kis erőfeszítésbe került, hogy a rendelkezésre álló két iskolabusz rendszeresen közlekedjék. Szalad Árpád tanár, a Tatrangi Sándor Általános Iskola igazgatója részletezte: az egyik autó a magyarósi, lisznyópataki és lisznyói tanulókat szállítja, a másik kocsi Bikfalva és a szomszédos Szentivánlaborfalva tanulóit hozza a központi iskolába. /(kisgyörgy): Uzoni kérdőjelek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./
2003. november 19.
Sepsimagyarós falunak közbirtokossági vagyona is van. Azt kellene megértenie a tagságnak, hogy a jelenlegi az erdőbirtok megmentésének, feljavításának, használatba vételének az igen nehéz időszaka. A falunak nincs képviselője a községi tanácsban. Őszi időben sártenger a falu.A falu nem tud eltartani egy papot, a református hívek száma száz alá csökkent. A templomot felújították kívül-belül, még a tornyot is. Fodor Sándor (sz. 1929) magyarósi származású, nyugalmazott marosvásárhelyi tanár tartalmas falufüzetet szerkesztett a kis településről, Magyaróshoz ugyanis fiatalkori emlékei fűződnek. Hetvenöt kismonográfiát hagyott Kónya Zoltán barátjánál azzal a meghagyással, hogy adjon annak, aki igényli, a könyvek árát a szerző az egyházközség céljaira ajánlotta fel. Sepsimagyaróson Némbréda Tímea tanítónő Uzonból ingázik, nyolc kisgyereket oktat összevont osztályban. /Kisgyörgy Zoltán: Hej, Magyarós, Magyarós. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./
2004. március 6.
A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája. Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről. Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2005. április 29.
Sepsimagyaróst jelenleg 122 lélek lakja, zömében református székelymagyarok. Az Uzonhoz tartozó kis faluba új lelkész jött, Szász Csaba, aki megpróbálta felvállalni híveinek mindennapi gondjait. A magyarósiak egyhangúan falufelelőssé választották lelkészüket. Szász Csaba elmondta, hogy idén hat gyermeket keresztelt. Három éve a templomot közalapítványi pénzből tatarozták, de maradt gond éppen elég, van javítani való a templomon és a lelkészi lakon. Az iskola épületét megviselte az idő, a gyerekek egy kis teremben tanulnak, összezsúfolva. Sepsimagyaróson nincs óvoda, de gyermek van. Tatarozásra szorul a Kóréh Ferenc nevét viselő kultúrotthon tetőszerkezete. Fodor Sándor Marosvásárhelyen élő, de a faluhoz kötődő tanár közel ezer könyvet ajándékozott a magyarósi parókia könyvtárának, mely a falut fogja szolgálni. Az Uzonban lakó Csia Ildikó felajánlotta ottani családi lakásuk egy szobáját, ahol a régiséggyűjteményből falumúzeumot lehetne berendezni. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarósi változások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2005. augusztus 2.
Sepsimagyaróson, az elszigetelt, csupán száztizenegy lelket számláló kis falu életében változások történtek. Járhatóvá javíttatta az ide vezető tíz kilométeres utat az uzoni önkormányzat, félig-meddig megújult a műemlék értékű templom és a kultúrotthon is, emléket állítottak a jeles szülötteknek, Kóréh Ferencnek és Fodor Jánosnak. Falumonográfia látott napvilágot. Szász Csaba személyében új lelkésze van Sepsimagyarósnak. Simon Zsuzsa tanárnő a falu szülötteként, az egyház gondnokaként valóságos kampányt indított Sepsimagyarós megmentéséért. A lelkipásztorral együtt aggódnak a helyi oktatás jövője miatt, a megszűnés veszélyét hordozza magában az új tanügyi törvény. A lelkipásztor érdeme, hogy kilenc gyerek számára sok év után beindította az iskolai vallásoktatást. Ezzel a létszámmal működött eddig a helyi I–IV. osztályos iskola. Ha elkészül a terem, újraindulhat ott az óvoda. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarósi aggályok és változások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./
2006. január 13.
Az Erdélyben pusztító árvizek nyomán Kecskemét önkormányzata négymillió forint támogatást szavazott meg testvérvárosai, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy környékén levő települések számára. Ezt az összeget négy község között osztották szét, ahol közintézmények helyrehozatalára fordíthatják a segélyt. Január 12-én Márton Zoltán, Kecskemét alpolgármestere adta át az értékes támogatást Mezőpanit és Nyárádgálfalva polgármestereinek. A Lisznyónak és Sepsimogyorósnak szánt összeget Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere vette át. /(b. gy.): Támogatás Kecskemétről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2006. szeptember 26.
Ötödik alkalommal tartottak falutalálkozót az egykoron felszámolásra ítélt Sepsimagyaróson, Kóréh Ferencnek, az egykori Székely Nép háromszéki lap szerkesztőjének, az Amerika Hangja rádióállomás munkatársának szülőfalujában. Sok elszármazott látogatott haza. Egyházi, állami és egyéni pénzadományok árán javíttatta meg református templomát a száz lelket alig meghaladó faluközösség. A Kóréh Ferenc (1910-1996) nevét viselő kultúrotthonban folyt az ünneplés. Lélekszámában növekedő, élő ez a faluközösség, így indulhatott újra – 22 évi kiesés után – az óvodai oktatás. A legjobbkor érkezett meg Kecskemét város önkormányzatának egymillió forint értékű adománya. Ebből felújítják a művelődés helyi hajlékát. /Kisgyörgy Zoltán: Kicsi falu nagy ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./
2007. április 3.
Uzon község lakossága négyezerötszáz fős. Egyet akarni, egyként gondolkodni már csak azért sem tudna, mert mozaik ez a község. A községközpont Uzon, közigazgatása alá tartozik Szentivánlaborfalva, Bikfalva, Lisznyó Lisznyópatakkal, Sepsimagyarós és a románok lakta Uzonfüzes. A 2002-es népszámlás szerint 2766 lélek vallotta magát reformátusnak, 1078 római katolikusnak, 547 ortodoxnak, 137 unitáriusnak, 19 magyar evangélikusnak. Uzon községnek lesz lehetősége arra, hogy kialakítsa gazdasági potenciálját. Rendbe tették a közvilágítást Uzonban és Szentivánlaborfalván, Lisznyóban kijavították a kultúrház leégett részét, hamarosan rendezik a bikfalvi tetőzetét is. A háztartási szemét összegyűjtését megszervezték. Hamarosan vízátereszeket fektetnek le minden településen. Az uzoni polgármesteri hivatal megjelentette a Fedezze fel Uzont című színes képes községkalauz második, bővített kiadását. Májusban megtartják az iskolanapokat, majd az Uzon községi napokat. Uzonnak számottevő a művelődési élete. Egyik szervezője a Jókai Mór Közművelődési Egyesület. Kőmíves István elnök közöltem az egyesületnek 250 tagdíjat fizető tagja van. Március 15-én együtt énekelt a Szivárvány női kórus a Tatrangi Sándor-iskola kórusával és a református egyház vegyes dalárdájával. Itt működik az Atlantisz Fúvós Egyesület is, a községben tehát két önálló művelődési egyesület van, és jól megférnek egymással. Községszinten 556 gyereket 47 tanító és tanár oktat. Lassan halad a falusi iskolahálózat infrastrukturális fejlesztésére meghirdetett program. Úgy tűnik, a szentivánlaborfalvi Berde Mózsa Általános Iskola felső tagozata meg fog szűnni. /Kisgyörgy Zoltán: Falu és város között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./
2007. október 25.
Az eltelt évek alatt több hasznos témájú és közérdekű könyv gyűlt össze Sepsimagyarós falucska református egyházánál. Mintegy háromszáz kötetet a Marosvásárhelyen élő Fodor Sándor nyugalmazott tanár adományozott még 2003-ban. Ugyancsak az ő szerkesztésében jelent meg egy Sepsimagyarósról szóló falufüzet, ebben az évben pedig Marosvásárhely város turistakalauza. A falu olvasni szerető és érdeklődő emberei a falufüzetből ingyenes példányt kaptak. A szeptember végén megtartott falutalálkozó alkalmával Fodor Sándor, akinek gyermekkori évei kötődnek ehhez a faluhoz, újabb könyveket adományozott. Így Szász Csaba református lelkész kezdeményezésére megalakították, és ünnepélyes keretek között felavatták Sepsimagyarós református egyházi könyvtárat. A könyvtárnyitás napján ezer kötetet tartottak számon. Nevet is kapott a kis téka, az egyházához mindig hű, néhai id. Kese Kálmán (1921–2007) kántor nevét viseli, aki hosszú időn át volt a kis falucska közművelődési életének mozgatója, a helyi vegyes kórus karmestere. /Kisgyörgy Zoltán: Református egyházi könyvtár Sepsimagyaróson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
